 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
Írások - 2011 augusztus 29 - szeptember 18. |
|
|
20110904 II - Régi és Most III.
2011.09.04. 22:48
2011. szeptember 4.
A RÉGI és a MOSTANI
„OSZD MEG” Egység/EGY
A FÖLD „nem viszi tovább a megosztottság játékát/illúzióját”,
hanem TELJES EGÉSZÉBEN VISSZAILLESZKEDETT-és-VISSZAILLESZKEDIK
a MAGA VALÓSÁGÁBA/ÚTJÁBA/ÚTJÁRA.
Ez „nem alku tárgya”.
A Most Elkezdődött FÖLD-KORszakra vonatkozóan a FÖLD [a VILÁG Yóváhagyásával] LEZÁRTA a Befogadási ÉLET-szakaszát.
Jelenleg a FÖLDÖN „Szükség Van” bizonyos „szerzett sérülések gyógyítására” valamint a FÖLD MAGA-RENDJÉBŐL történt elmozdulásának és az ehhez kapcsolódóan kialakult /torzulásainak Teljes Felszámolására és a FÖLD SAJÁT MAGA ÉLETE SZERINTI MINTÁK Újbóli Élővé tételére és azok Megerősítésére.
A „megosztottság” „felszámolását” [a Megosztottságból való Kilépést/Továbblépést]
a FÖLD-mint-Világ nem azon a módon valósítja meg,
hogy a „megosztottsági minták/működések játékszabályai szerint kezdené el azokat ’kiegyensúlyozni’,”
hanem A FÖLD SAJÁT MAGA MINTÁI SZERINT valósul meg ez a Rendezés,
vagyis
a FÖLD a SAJÁT KRISZTUSI MŰKÖDÉSEIBE VALÓ TELJES VISSZAIGAZODÁSSAL,
a SZERELEM [és Szükség esetén az IRGALOM és KEGYELEM] KRISZTUSI Erőinek Működtetésével Rendezi az ÉLETÉT és a Vele továbbhaladóknak is ezt a Rendezési UTAT/Módot ajánlotta fel.
A FÖLD tehát a „Megosztottságból” „úgy lép ki” (úgy lép tovább a MAGA ÚTJÁN),
hogy a SAJÁT MINTÁJÁBA/RENDJÉBE/MŰKÖDÉSÉBE helyezi vissza Magát,
vagyis újra ’működteti’ az EGYSÉG/EGY FÖLDRE jellemző Saját Mintáit.
A FÖLD nem a „megosztottság” megtapasztaló ÚTJA/Világa,
hanem a KRISZTUSI EGYSÉG/EGY ’Páros-Rendi’,
azaz az ’Egy’-ek ’Egymást-Kiegészítő’ Megtapasztaló/ÉPÍTŐ ÚTJA.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. szeptember 4., 21.34.
A „csillag” vagy „világ”, a „magából-kiáradó”:
<„magába fogadó, befogadó”> <„kiTeljesítő”>
20101105 – MegErősítések:
2010. augusztus 23/24:
A [mai] Magyar és MAG [SzeRves Földi] Létezőknek
– mivel ez ismét lehetségessé, és ezáltal szükségessé is vált –
vissza kell Igazodniuk a MaGuk/MAGUK EGY-LÉTÉBE
[EGYSÉG-LÉTÉBE/SZERELEM-LÉTÉBE].
Az elmúlt Földkorszakokban kialakított „szövetségek” [bár közülük sok Életbe hívása segítő és fontos is volt] a Föld [Eredendő Mintáit hordozó és Őrző] Magyar és MAG Földi Létezői esetében egy sajátos, furcsa, néha ’kiszámíthatatlan’ működést vettek fel. Nagyon yól nyomon követhető ez az emlékezet által megőrzött magyar történelemben is: a Magyarok/MAGOK által elindított „Szent” Yobbító szándékok az utóbbi időkben a legtöbb esetben sorra ’megbuktak’ a különféle ’szövetségeken/szövetségekben’.
A ’szövetségek’ – mint a ’más család(tag)okhoz való [régi típusú] kapcsolódások’ – ’ideje’ lejárt, mivel a ’Föld jellemző [MAGA] Családi Mintája/LÉTE’ ismét megvalósíthatóvá vált:
a MAG Földi Nemzetségének tagjai számára ismét elérhetővé lett
(és így szükségessé is lett)
(1) ÖnMaGuk Egységének megélése,
és ’ezen át’ (2) az EGY(SÉG) megélése
a ’számukra Rendelt/RENDELT LÉTEZÉSSEL
[elsődlegesen a FÖLDDEL/Földdel].
OmMÁÁTRé~KJ
www.omah.extra.hu
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
